Boszorkányos konyhatündér

Ez a süti a kenyérsütő gép és a lusta konyhatündér összjátékából született, kifejezetten Adri kérésére.
Bár napok óta ölni tudnék egy falat házi süteményért, tartottam magam ahhoz, hogy egyedül nem falhatok fel egy tepsi édességet. Kell valaki, vagy valami, hogy lisztet mérjek, tojást kavarjak.
És az alkalom most úgy tűnik, ha két csúcs szuper kommunikációs szakember állandó munka nélkül maradt. Hipp-re - hopp-ra. De megoldják, kidumálják. Ezt is. És még tündérek is, csak néha boszorkányok.

Boszorkányos teakenyér vaníliapettyes almakompóttal
Hozzávalók:
270 g liszt-rozslisztből egészségesebb
10 g kakaópor
1 tojás
175 ml tej
115 g vaj
100 g porcukor
75 g étcsokis meggylekvár-saját boszorkánykonyhámból
2 teáskanál sütőpor
1 teáskanál szódabikarbóna
Egy csipet só
(és most vettem észre, hogy a fahéjat kihagytam…)
1 egész narancs reszelt héja

A vajat, lekvárt, cukrot kis lábosban sziruposra melegítettem, miután langyosra hűlt, beleöntöttem a kenyérsütő formába. Aztán hozzá a tej és a kicsit felvert tojás.
A lisztet közben összekevertem a száraz hozzávalókkal, ráöntöttem a lére, és elindítottam a sütőt.
7 percig keverte, aztán 75 percig sütötte a masszát.
A narancs és a forró csoki illata már előre jelezte, hogy jó sül ki.

És hogy ne legyen túl száraz, egy kis almakompót kell mellé.
2 nagy almát meghámozok, felkockázok, ráfacsarok egy narancs levét, és lassú tűzön elkezdem párolni. Egy kanál akácmézet és egy kanál cukrot szórok a már forró darabokra, kicsit karamellizálódik, aztán 3-4 perc alatt puhára párolom, a leve pont addig tart ki.
Alapesetben citromot facsarok hozzá, de az épp elfogyott.
Ha a kompótot pikánsabbá akarom tenni, akkor balzsamecettel vagy portói borral bolondítom, de a hagyományos fahéjas, szegfűszeges fűszerezéssel is finom.
Most csak egy kis narancshéjat szórtam bele, hiszen a sütemény mellé a tálalásnál vanília esszenciát csepegtetek, ami erőteljes illat és ízélmény lesz.

A fotón a vanília persze belefolyt a kompótba, és nem látszik.
És igen, meg kellett kóstolnom.
Finom lett.

Falat kenyér

Az elmúlt időben többször is kóstoltunk házi kenyeret a Haladó Hedonistákkal.
A legutóbbi két alkalommal Etyeken ettünk friss kenyeret, először a Sonkamesternél tejföllel vastagon megkenve a szédületes sonkákhoz (bár ez pékségben készült, de házi jelleggel), majd a Hernyák pincészetben varázsolt el bennünket Tomi egy kerek kis cipóval, amit zöld veltelinivel kísérhettünk.

A friss, ropogós kenyér elkészítése minden háznál rejteget valami titkos mozzanatot, anyukám szerint csupán a megfelelő mennyiségű szeretet beledagasztásától lesz az övé ezerszer finomabb az én sütőmben készültnél.

Ha van kenyérsütő géped, akkor szinte nem is kell összemaszatolnod a kezed, és a vasárnapi reggelihez saját sütésű kenyérrel rukkolhatsz elő.
Akár a kenyérsütő gép, akár te dagasztod, a hozzávalók egy fél kilós veknihez az alábbiak lesznek:
350 g liszt-én kb. 250 g kenyérlisztet használok, és a kényér fajtájától függően egészítem ki rozs vagy kukoricaliszttel
1 tojás
245 ml víz
1 teáskanál só
2 teáskanál cukor
1 evőkanál olaj
1 teáskanál szárított élesztő-hát, nem kovász

Ízlés szerint kiegészíthető egyéb fűszerekkel, magokkal, pl. rozmaringgal, tökmaggal, de akár 50 g sajttal is lazíthatjuk a kenyeret.

A kenyérsütő közel fél óráig dagasztja a tésztát, ez kézzel azért gyorsabban összeáll.
Pihentetni, keleszteni a kenyérsütő másfél órát állít be magának, ha te gyúrtad, akár egy éjszakára is langyos helyre teheted.
Kenyérsütőben 45 percig sül, és téglatest alakú veknit kapunk. Ha kerek cipót szeretnél, akkor jénai tálat zsírozz, majd lisztezz ki, és ebbe tedd a kenyértésztát.
220 fokon 40 percig fedő alatt süsd, majd a végén 5 perc alatt fedő nélkül tedd ropogóssá a héját.
A kenyérsütő gép programjai közül a sötét sütés sem eredményezi ezt a ropogósságot, és figyelni kell, hogy a keverőlapátot a sütés megkezdése előtt kivegyük, hogy ne legyen egy nagy lyuk a kenyerünk alján.

Az így elkészült kenyér napokig eláll, ha addig el nem fogy, és nem tartalmaz E-származékokat.
Aki igazán profi, az házi malommal a lisztet is meg tudja őrölni magának, és kovászt használ a kelesztéshez. Akinek pedig van kemencéje, az valóban tud csodát alkotni.
Én többnyire kenyérsütőt használok, és amikor igazán lusta vagyok, akkor még süteményt is sütök benne…
A képen látható kenyér, és mazsolás répás süti is így készült.


És a szokásos bölcs idézet a végére, ezúttal Coelho:
"Az emberi lény nem csak arra teremtetett, hogy keresse a bölcsességet, hanem arra is, hogy fölszántsa a földet, várja az esőt, elültesse a búzát, learassa a termést, megőrölje a magokat, és megsüsse a kenyeret."

Gyúrjunk, tésztát

Ha már teljesen otthonosan mozogtok a szószok világában, akkor hétvégi gyakorlásra itt van a saját kézzel gyúrt és nyújtott tészta, amit szintén Gianni-tól és Rozinától tanultunk a Gasztrowerk tészta óráján.
Tehát adott ugye az üveg bor, ami a főzés elengedhetetlen kelléke.
És mi kerül a tésztába?
Liszt és tojás. A többi összetevő, mint a só és olaj, meg az e betűk, ami a bolti tésztákon látható, csak a nagyipari tartósításhoz szükséges.
Egy főre 100g liszt és egy közepes méretű tojás kell. Fontos a tojás mérete, mert ha az túl kicsi, akkor a tészta kemény lesz, ha meg nagy, akkor puhább, mint szeretnénk.
A lisztet egy kupacba borítsd ki a munkalapra, gyúródeszkára, majd a kis domb közepébe készíts egy krátert. Ide üsd a tojást, lehetőleg tanyasit, aminek szép sárga színe van, és nem a színezett takarmánytól, hanem a kukoricától, búzától, amit a tyúk megevett.
Na, a kráterben a tojás, és kezdődhet a móka.
Egy villával elkezdheted óvatosan beledolgozni a lisztet a tojásba, minél gyorsabban kevered, mint a rántottánál, annál egyenletesebb lesz a massza.
Ha normál tésztát akarsz, akkor folytatod a kézzel gyúrással, de ha színezni szeretnéd a kifőzni valót, akkor most tehetsz bele paradicsompasztát, vagy tintahal sűrítményt, netán spenótot. Csak a fantáziád szabhat határt a színeknek, de ne használj mesterséges ételszínezőt!
És akkor gyúrni, gyúrni, gyúrni. Sokat és kitartóan, míg össze nem áll a gombóc.
Ha nagyon fáradsz, egy korty bor segíthet.
A kész gyúrt tésztát kicsit tedd félre pihenni, kb negyed órára, és készíts egy kis tölteléket.
Ricottás-spenótos töltelék
25 dkg ricotta
10 dkg parmezán
Csipet só, bors, szerecsendió
Egy marék leforrázott, kifacsart, vízmentes spenótlevél
Figyelj oda, hogy a töltelékbe ne kerüljön víz
Ha szükséges, kenyérmorzsával keményítheted kicsit.

Ha kipihente magát a tésztagombóc, már csak azt kell kitalálnod, milyen alakúra szeled. Ha jól emlékszem, kb. 600 féle olasz tészta van….
Kezdetnek ki kell sodorni.
Semolina-t (olasz liszt) tegyünk alá bőven, és osszuk el a gombócunkat. A cél, hogy hosszúkás, ellipszis alakú tésztát kapjunk a sodrással, amit sodrófával és kézzel végzünk. Forgasd, húzogasd, emelgesd, és lisztezd, nehogy leragadjon! Mint Tibornak, aki csodaszép, vékony tésztát nyújtott, csak rátapadt az asztallapra, és külön öröm volt lehámozni!
Ha tölteni akarod a tésztádat, akkor vágd ketté az ellipszisedet hosszában, és 3 cm-enként tegyél az egyik felére kis ricottás gombócokat. A töltelék körül egy ecset segítségével vizezd be a tésztát, majd helyezd rá az ellipszised másik felét. A gombóckák körül a vizes résznél nyomkodd le, majd ravioli szaggatóval vagy egy pohár peremével szaggasd ki. A raviolit lisztezett tálra helyezzük.
Figyelj, hogy egymásra ne tegyél tésztát, mert összeragad.
Figyelni kell a főzésre is, mert a házi tészta kb. 2 perc alatt feljön a víz tetejére, ekkor még úgy egy percig kell főzni! Tehát gyorsan kész! 100g tésztára 2,5 l víz kell!

Ha metéltet készítenél, akkor az ellipszist úgy hajtsd össze, hogy a vége mindig felfelé legyen!
A pappardelle kb 3 cm széles, recés szélű, a tagliatelle pedig ½ cm széles metélt.
Ha olasz étteremben házi tészta szerepel az étlapon, akkor árgus szemekkel keresd a tányérodon a maltagliati-t, vagyis a rosszul vágott tésztadarabokat, hiszen ez a bizonyítéka annak, hogy nem gyártósori tésztát tesznek eléd. Bár előfordulhat, hogy a levesbe dobják a nem tökéletes formákat.

Jó gyúrást, nyújtást és jó étvágyat!

Piros szószok

Ha szeretnél kicsit színesebb tésztavacsorát, akkor vagy vegyél a vajas szószokhoz színezett tésztát-vagy gyúrjál, de még mindig nem árulom el, hogyan-vagy színesítsd a szószokat.
Legegyszerűbben paradicsommal.
Most télen legjobb a hámozott paradicsom konzerv, de nyáron, ha van a kertedben igazi, lédús paradicsom, akkor abból tegyél bele!

Szimpla paradicsomszósz:Meleg serpenyőbe öntsél olajat, dobjál rá egy egész fokhagymát, a gerezdeket félbevágva, és pár percig pirítsd. Amikor már beájulsz a finom illattól, akkor tedd bele a karikára vágott hámozott paradicsomot, levével együtt. (egy doboznyit). Sózd meg, és óvatosan tegyél bele a tészta főzővizéből egy merőkanálnyit, és keverd össze.
Tépkedj darabokra 2-3 bazsalikomlevelet, igazi illatkavalkád, dobd a szószba és borsozd meg! Vedd le a tűzről, add hozzá a kifőzött tésztát és rázogasd össze. Salátacsipesszel szedd tányérokra, a tetejére bazsalikomlevelet tegyél. Kész!

Nézzünk egy kicsit hosszabb előkészületet igénylő szószt, a bolognai ragut:Sárgarépából, zellerből és édes hagymából készítsd el a soffritto-t. Ez egy zöldségekből álló alapragu, ami egyharmad -egyharmad arányban tartalmazza az azonos méretűre szelt hozzávalókat.
Egy magas falú edényt melegíts fel, és amikor már meleg-ezt a tenyereddel ellenőrizheted, ha a serpenyő fölé teszed-akkor önts bele olívaolajat. Sokkal többet, mint amit elsőre gondolnál. És ne az extra szűz és erős fajtákat használd, mert azok túl zamatosak, és elnyomják az étel ízét.
Dobd rá az olajra a zöldségmixet, és addig párold, míg össze nem esik. Tegyél hozzá hámozott, felkockázott paradicsomot, majd a darált marhahúst. Alacsony lángon kell tovább párolni. Amikor a hús megpárolódott, tekerd fel a lángot a serpenyő alatt, és öntsd hozzá a vörösbort! Mehet hozzá só, bors, apróra vágott rozmaring, de akár egy egész rozmaring ág is.
Amikor az alkohol elpárolgott, újra lejjebb kell venni a lángot, és jó sokáig sűrűre főzzük a ragut. Redukáljuk.
Ha kész, tésztára vele!

Ezeket a recepteket is Giannitól tanultuk a Gasztrowerk tészta óráján.
És hoppá, az előző bejegyzésből is kimaradt egy fontos alapinfó arról, hogyan készülnek az igazi, hagyományos olasz ételek.
Minden recept így kezdődik: Bonts egy üveg bort, kóstold meg….

Pastaaaaa

Ha beülsz egy olasz(nak mondott) étterembe, kérdezd meg, hogy a carbonara tésztát tejszínnel készítik-e. Ha igen, akkor udvariasan távozhatsz is, ha tudni akarják, hogy mi a problémád, akkor pedig meséld el nekik, hogyan készül az eredeti carbonara.

Gasztrowerkes élménytúránk tészta estjén Gianni elkészítette és megtanította nekünk a tökéletes olasz szószokat, ízeket, és persze tésztát is gyúrtunk, nyújtottunk.

Kezdetnek akkor a bevezetőben említett carbonara, ahogy eredetileg készült:
A pofaszalonna bőrös részét levágták, kiolvasztották belőle a zsírt, majd a nagyobb kockákra szelt szalonnát ebben a zsírban megsütötték. A nyers tojást egy külön tálban keverték ki a pecorino sajttal.
Egy személyre 1 egész tojást+1 tojás sárgáját kell 2 és fél marék pecorino sajttal eldolgozni. A tésztát kifőzték (100g tésztára 2,5 l vizet számolva), majd a kifőtt tésztát rádobták a zsírra, jól összekeverték, aztán a tűzről levéve nagyon gyors mozdulatokkal hozzáadták a sajtos szószt.
Folyamatosan, lendületesen kell keverni, hogy ne rántotta legyen belőle. Ha mégis kezdene beállni, akkor a tészta főzővizével lehet hígítani, javítani.
Tálalásnál borsozzuk! Só nem kell, mert a pecorino sajt önmagában is elég sós.

Tehát a carbonara szósz nem a tejszíntől lesz selymes, hanem a tojásos, sajtos masszától!

Ha a carbonara szósznál is egyszerűbb, gyors tésztavacsorát szeretnél, akkor pedig a vajas parmezános szószt készítsd el! Már csak két szép tányér, egy üveg száraz fehér bor, és garantált a sikered!
Főzz ki két adag tésztát-nyugodtan használhatsz boltit, de hamarosan megtanulhatod tőlem a házi tésztát is…
Egy serpenyőben olvassz fel vajat (nem, nem olívaolajat és nem is zsírt), zuttyints bele a tészta főzőlevéből (láthatod, ezt se borítsd egyből a lefolyóba), aztán dobj bele egy marék parmezánt, már a tűzről levéve, és keverd krémesre. Hopp, bele a tészta, forgasd össze, mehet a tányérra, tegyél a tetejére zsályát, és jó étvágyat, a tésztához. Is.

Varázsgolyók

Ha már az előbb Luca napoztam, akkor jöjjön egy kis Luca napi főzés haladó hedonista módra.
A Casa Kerekes adott helyszínt a Werk Akadémia Luca napi félévzáró partijára készülő falatoknak és a lelkes készítőknek.
Nem kisebb kihívást kellett legyőzni, mint élelemmel ellátni a teljes évfolyamot, és pirítóst mégsem vihettünk magunkkal.

Kicsi, de annál lelkesebb csapatunk gesztenyepucolással kezdett, Nóri körme még most is sajog talán, annyira pucolta. Talán a rozmaring pálinka, talán a bor, vagy a véget nem érő hihizés vonta el a figyelmét.
Tibor persze a zsálya aprítását vállalta, nem véletlenül, persze. Hogy mihez is? Itt a recept, amit köszönünk Rozinának, a haladó hedonisták osztályfőnökének:

Karácsonyi gesztenye labdák bacon kabátban
Kis olívaolajon és vajon 2 vörihagymát dinsztelek, és hozzáadok jó nagy marék apróra vágott zsályát, kakukkfüvet, rozmaringot. Mikor puha, beledobom a főtt-pucolt-tört gesztenyét (150g), sózom-borsozom, nagy lángra kapcsolok, kevergetem és felöntöm egy kis forralt borral! Hagyom elpárologni az alkoholt.
Egy tálban összemixelek 500g darált disznó-marha húst 1 nagy tojással, majd hozzáadok 180g kenyérmorzsát, hogy megkösse. Ezt összekeverem a gangon hülő egyveleggel. Labdákat formázok, körbetekerem baconnel, majd a tetejét megszúrom egy rozmaring szállal, hogy megkössön. 180C-n sütöm 45 percig. Bon Apetito!
Kihívást csak a sütő mérete jelentett, de néhány erőteljes mozdulattal minden golyó a helyére került és megsült.

Amíg pedig a massza a gangon hűlt, készült a tarte tatin, vagyis a borított almatorta.
Tibor gyúrta a tésztát, melynek titka a zsiradék feleként beletett kacsazsír lett. Volt érdekes illat a sütőből….Amikor almatortát tolsz be, és sült kacsa illatot érzel…Persze, volt előtte zsálya és pálinka, de akkor is bizarr orrhatás.

Hát, az almát Zsófival egyenletesen megszórtuk fahéjjal, amit aztán szedhettünk le, mert nem kellett volna olyan sok. Négy tortányi almagerezdet törölgettünk, öblítettünk át, és helyeztük újra szépen egymás mellé a tortaformába…
Még melegen kell kiborítani, megfelelő méretű tányér sokat segít a helyzeten…

Persze sikerünk lett a Werkben, a golyók, a süti mind elfogyott, a bátrak jósoltattak is igazi jósnővel. A gyávák, mint én is, pedig borozgattak addig. Is.

Luca napi varázs süti manókapszliban rózsaszín virágok illatával

December 13-án varázsolni szoktam, valami jövőre vonatkozó, megbűvölős dolgot a gyertyafénybe mormolva, miközben fél lábbal ugrálok a küszöbön.

Idén nem voltam jövőbe látós hangulatban, viszont vészesen közeledett az év vége, és a cég, ahol most dolgozok, nem szánt keretet az üzleti partnerek megajándékozására.
Nekem ciki lett volna üres kézzel megköszönni a közös munkát, így Luca napi varázs süti csomaggal jártam körbe a grafikus-futár-rendezvényszervező-recepciós-intézetvezetős partnereket.

Hogy mi került a manókapszliba? Akkor nem árultam el, most itt van a szuper titkos recept.
Kezdjük az illattal. Egy kedves barátomtól kaptam egy csokor rózsaszínű jácintot, azzal az utasítással, hogy ne a hálószobába tegyem, mert beájulok az illatától. Így kerültek a virágok a konyhába, és az illatuk a süteménybe. Igen, télen, jácintot, frissen vágva. Köszönöm, persze.
Illat kipipálva, a muffinkapszli pedig most zöld manómintás lett.

A muffin az alap csodás csokis muffinból indult, aki ismer, az pedig tudja, hogy mindig kiegészítem valamivel ezeket az alaprecepteket.

Tehát a hozzávalók:
15 dkg liszt-én teljes kiőrlésű rozslisztet használtam
2 tojás
15 dkg vaj
15 dkg cukor-fele barna
3 evőkanál barack lekvár-na, itt cseréltem ezt le a paradicsom lekváromra, ami kicsit hígabb, ezért pont passzolt a fajsúlyosabb rozsliszthez
½ csomag sütőpor
5 dkg kakaópor
5 dkg étcsokoládé
És ízfokozásra még tettem bele:
Késhegynyi őrölt fajéj
Fél narancs reszelt héja
És egy kevés mézeskalács fűszer

Elkészítés:
A sütőt 170 fokra előmelegítettem, míg összekutyultam a hozzávalókat. A közelben illatozott a jácint, tehát az illataromák is belekerültek.
A lisztet a sütőporral, kakaóval és száraz fűszerekkel összekevertem. A tojásokat eldolgoztam a langyos vajjal, cukorral, amihez hozzáöntöttem a paradicsomlekvárt. Ebbe borítottam a lisztestál tartalmát, a végén pedig a narancshéjat és az összetört csokit.
Kapszlikba kanalaztam és 20 perc alatt megsütöttem.
Másnap pedig felfalták, és mivel Luca napi varázs sütiként ették, még kívánhattak is hozzá valamit. Teljesülni fog, megígérem, mert amíg sültek, addig varázsigéket mormoltam.
Biztos a jácint illatától…
Farsangi sütinek is jó, próbáljátok ki!

Újra itt

Téli álmomból felkelve újra igyekszem megosztani veletek az elmúlt időszak eseményeit.
Nem, nem kell aggódni, nem írok mindenről és mindenkiről.
Nem lesz siránkozás és újévi fogadalmak sem, csak a nagykanállal elfogyasztott napok, esték, éjszakák köszönnek vissza. Aki átélte velem az egyes bejegyzéseket, az nyugodtan kommentálja, aki meg csatlakozna a következő időszak hasonlóan pörgősre tervezett napjaihoz, az tudja, hol talál.
Ha ebben az egy bejegyzésben összegezném az előző év végét, akkor csak röviden ennyi: hedonistáztam.
Azt hiszem, az egyik legjobb döntésem volt, hogy ősszel elkezdtem járni a Gasztrowerk kurzusra, ahol hozzám hasonló hedonista barátokra találtam. A szürke napokból a szerdák és a szombatok maradtam meg igazán, amikor is ettünk, ittunk, ittunk, ettünk, főztünk, sütöttünk, ittunk. Finomakat, jókat, jókkal. Remélem, folyt. köv.
Az órákról és a főzésekről, bortúrákról részletes élménybeszámolók jönnek, most már tényleg hamarosan.
Kérem, hogy a máig hiányzó móri gesztenyefákat küldje már el valaki, addig is!
Szóval, akit érdekelnek az év végi kulináris élményeim, azokat várom újra, nagyon, itt.
És üzenem azoknak, akik jelezték, hogy szerencsére nem látszik rajtam, hogy ilyen evős suliba járok, hogy de, már látszik, viszont igyekszem a szobabiciklimet nem ruhaszárítónak használni ezután, és akkor újra nem látszanak a sütemények és borok…
Persze azokat is imádom ám, akik nem a gasztrós barátaim, és akik elviselik, netán megkóstolják, amit főzök, sütök. Vagy azt, hogy hetekig nem látnak. Bár, lehet, hogy ez nektek jobb is…
És külön köszönet annak, aki megeszi a szénné égett krumplimat, vagy az elcsipszesedő fokhagymámat.
Számvetésből ennyi, kezdjünk most már enni…Inni..Bocsika…