Keresés ebben a blogban

2013. április 26., péntek

Kagylókaland Sylten


Úgy gondoltuk, ha a sirályok alig várják, hogy apálykor lakomázzanak a friss kagylókból, akkor nekünk is itt az ideje kipróbálni ezt a csemegét.
Ennél frissebb kagylót sehol nem találunk, ennél gyorsabban sehol nem kerül a tengerből a tányérunkra ez a finomság.
Tehát ha már szigetlakók vagyunk, akkor irány a víz, és gyűjtögetünk.
Gumicsizma, esőkabát, gyűjtőzacskó, és jó nagy elszántság, mert még mindig csak 6 fok van, ez a tengernél még kevesebb, és a szél is fúj.
Ma kora délelőtt volt apály, így volt időnk lemenni a hullámtörő szirtek kagylótelepeihez.


Apálykor a tengerpart terített asztal a madaraknak, a kövér sirályok nagyjából hatóránként könnyen hozzájutnak a szárazra kerülő tengeri finomságokhoz.
A gyűjtés alapszabálya, hogy nem taposunk össze feleslegesen egy kagylót sem, mégiscsak természetvédelmi területen vagyunk, csak a teljesen ép, bezárt darabokat szedjük össze, ezek közül is a nagyobbakat.
Húsz perc alatt ketten valamivel több, mint két kilót gyűjtöttünk, de ez volt a munka egyszerűbb része.
Otthon a vízcsapban le kellett súrolni a kagylóhéjra rakódott homokot, apró csigákat, korallokat.
Hát, ez a művelet két embernek vagy fél órás munka volt, el is határoztam, hogy én biztos nem lennék kagylópucoló sehol. Monoton, aprólékos munka, na és vizes. És persze kagylószagú.
A nagyobb rárakódásokat késsel kell leszedegetni, majd szivaccsal jól átdörzsöltünk minden egyes darabot.


A végeredmény mínusz 30 dkg lett, így álltunk neki a 2 kg kagyló megfőzésének.
Forró, sós vízben addig kell főzni a kagylókat, míg ki nem nyílnak. Ha marad a főzés után zárt kagyló, azt ki kell dobni.
Én itt kicsit már türelmetlen voltam, mert vagy öt körben fértek el a kuktában a kagylók, figyelni kellett, nehogy rosszak is maradjanak köztük.
A szétnyílt héjú kagylókat aztán lehűtöttük, és a kagylóhúst kiszedegettük a héjából.


Ez már könnyen ment, kézzel egyszerűen ki lehetett szedni a megfőtt kagylóhúst.
És hogy 2 kg kagylóból mennyi húsi lett? 20 dkg. Épp egy vacsorára való.
Most már értem, miért olyan drága a kagylóhús, elég sok macera, míg a tengerből a serpenyőbe kerül.
Aztán persze megint gyerekjáték, recept a következő alkalommal.
Te szereted a kagylót?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése